image
image
image
image
image
image
image
image

Egyetemi kutatások


Miért fontos tejterméket adni a gyerekeknek?

A tejtermékeket az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás fontos összetevőjének tartják. A rendszeres tejfogyasztás összefügg a csontok állapotával gyermekkorunktól kezdve.

A Bostoni Egyetem kutatói 12 éven át követték nyomon 3 és 5 év közötti gyermekek étkezési szokásait. A kísérletben részt vevő családok naplót kaptak és a kutatók megkérték a szülőket, hogy jelegyezzék fel, mit evett gyermekük.

A 12 éves periódus végén megvizsgálták a gyermekek csontozatának egészségét. Azt tapasztalták, hogy azoknál a gyerekeknél, akik napi két vagy több alkalommal fogyasztottak tejterméket, nagyobb volt a csontozat ásványianyag-tartalma és a csontsűrűség. Ezeknek a fiataloknak 175 grammal több ásványi anyag volt a csontjaikban, mint azoknak, akik naponta kettőnél kevesebb adag tejterméket fogyasztottak.

A kutatók értékelték a tejtermékek és más táplálékcsoportok együttes hatását is. Azoknak a gyerekeknek, akik naponta kettőnél többször ettek tejterméket, ezen kívül fogyasztottak még naponta 10 dkg húst vagy más fehérjetartalmú ételt, 300 grammal magasabb lett a csontjuk ásványianyag-tartalma! A kalciumban, fehérjében, D-vitaminban, magnéziumban dús táplálkozás, tehát kiemelkedően jó hatással van a csontok egészségére.

A csontsűrűség a növekedés során elért maximális csonttömegtől, illetve az azután bekövetkezett csontvesztés mértékétől függ. Így tehát a csontritkulás mind a csökkent gyermekkori csontképződés, mind a fokozott felnőttkori csontvesztés következménye lehet. Minél erősebb tehát a csontozat fiatalkorban, annál kevésbé fenyeget a kóros csontritkulás a későbbiekben.

A csontsűrűséget azonban számos egyéb tényező is befolyásolja: a nem, a genetikai tényezők, az ivari hormonok, a növekedési hormon, a pubertás ideje, a kalciumfogyasztás és a sport.

Legfontosabb kálciumforrásunk a tej és a tejtermékek, ezek kálciumtartalma hasznosul a legjobban, hiszen jelentős mennyiségben tartalmaznak D-vitamint, magas a fehérjetartalmuk, melynek eredményeként a kálcium könnyebben és gyorsabban szívódik fel a tápcsatornában.

Napi 1 liter tej vagy 10 dkg ementáli típusú sajt fedezi a felnőttek átlagos napi szükségletét.

Számos növényi eredetű élalmiszerben is találunk kálciumot, melyek közül fontos megemlítenünk az olajos magvakat ( mogyoró, dió ), de a kálciumtartalmuk mellett rengeteg foszfort is tartalmaznak, ami a kálcium felszívódása ellen hat. Magas kálciumtartalommal rendelkeznek még a halkonzervek ( pl szardínia ), ugyanis ezekben a megpuhult és így fogyasztható halszálkák kálciumforrást jelentenek

A tej jobb folyadékpótló, mint a víz

A tej sokkal jobban biztosítja az aktív gyerekek folyadékpótlását a nagy nyári hőségben, mint a víz, vagy a különböző sportitalok - hívták fel a figyelmet táplálkozási szakemberek.

A gyerekek nagyon kiszáradhatnak az aktív mozgás közben, ezért különösen fontos, hogy játék közben pótolják az elvesztett folyadékmennyiséget - mondta a McMaster Egyetem szakemberei által készített tanulmány elsőszámú kutatója, Brian Timmons, aki egyben az intézmény Gyermekegészségügyi és Gyakorlati Orvostudományi programjának vezetője.

A tej sokkal jobban megfelel erre a célra, mint a sportitalok, vagy a víz, mert magas minőségű fehérjét, szénhidrátot, kalciumot és elektrolitokat tartalmaz - idézte a szakembert a ScienceDaily tudományos ismeretterjesztő hírportál.

A tej pótolja az izzadással elveszített sómennyiséget és hozzájárul a szervezet jobb folyadékmegtartó képességéhez. Ezen kívül az izmok fejlődőséhez és növekedéséhez szükséges fehérjéket tartalmaz, amelyek más italokban nem találhatóak meg.

A tanulmány nyolc és tíz éves kor közötti gyerekek bevonásával készült. A résztvevőknek először egy klímakamrában kellett gyakorlatokat végezniük, majd szomjoltás után a szakemberek megnézték a hidratáltságuk mértékét.

Az egyetem orvosi tanszékén dolgozó Timmons szerint az aktív gyerekek és felnőttek általában nem gondoskodnak a megfelelő folyadékpótlásról a testmozgás során, ezért gyakran hidratáltsági hátránnyal kezdenek neki az újabb fizikai kihívásoknak.

Miért jó a sajt?

A sajtokról az első írásbeli megemlékezés a suméroktól és a Bibliából származik. Feltehető, hogy készítését más-más időkben és helyeken a különböző népek egymástól függetlenül találták fel.

Az antik népeknél a kifejt tejet az elejtett állatok kitisztított gyomrában tárolták. Ez a tejalvasztási mód a kaukázusi népeknél még ma is megtalálható. Ez az alvadt "tej" tekinthető a sajt ősének. A gyomorban való tárolást az ember fejlődésével felváltották a cserépedények, ebben azonban nem aludt meg a tej. Felfedezték azonban, hogy ha a tejbe az oltógyomor egy darabkáját belelógatják, akkor a tej megalszik. Ez a mód a mai napig él Erdélyben, a Felvidéken és a pásztornépeknél. A századok múlásával a sajtkészítés egyre bonyolultabbá vált. Elsősorban kolostorokban, udvarházakban, eldugott tanyákon űzték mesterségét és őrizték titkát.

A sajt összetétele

A sajtban található található fehérjekeverékek biológiai értéke meghaladja a húsét, és megközelíti a tojás 100%-nak vett biológiai értékét. A tejzsír összetétele, kiváló emészthetősége és könnyű felszívódó képessége alapján az egyik legértékesebb zsírsav, különösen fontos a fiatal szervezetek számára. A tejben található ásványi anyagok nagy része átkerül a sajtba, ezek közül a legfontosabbak: a nátrium, a kalcium, a kálium, a magnézium, a foszfor, a kén, a klór. A tejben gyakorlatilag minden olyan vitamin megtalálható, amely az emberi életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen. A feldolgozás közben ezek közül néhány megsemmisül, ennek ellenére a sajt viszonylag nagy mennyiségben tartalmazza a legfontosabb A-, B1-,
B2-, B12-vitaminokat.

Tárolás

A sajtot mindig hűtve, az eredeti csomagolásában, illetve átlátszó fóliában vagy alufóliában tároljuk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a keményebb, szárazabb sajtok tovább eltarthatók, mint a puhábbak (magasabb a víztartalmuk). Bár lefagyaszthatjuk, a sajt kiolvasztás után általában morzsalékossá válhat, ezért legjobb morzsolva vagy darálva salátákhoz, főtt ételekben használni. A különböző kéksajtokat (márványsajt, gorgonzola) általában úgyis morzsolva használjuk, így a kiolvasztás okozta szerkezetváltozás ezeknél nem jelent különösebb problémát. Lehetőleg legfeljebb negyedkilós darabokban, vízálló csomagolásban tegyük a mélyhűtőbe. Használat előtt tegyük át a hűtőszekrénybe, hagyjuk kiolvadni, majd minél előbb használjuk fel: ne fagyasszuk vissza! A parmezánt és más sajtokat ugyanakkor hosszabb ideig is tárolhatjuk a hűtőszekrényben, így ezeket felesleges lefagyasztani.

Kálcium forrás

Mi a teendő, ha a sajton penészt látunk?

Ha rendesen becsomagoljuk a sajtot, megakadályozhatjuk kialakulását. Ha mégis megjelenik a penész, vágjuk körbe a penészes részt, a biztonság kedvéért minden oldalán egy-egy cm ráhagyással. (Ez természetesen a nemespenészes sajtra nem vonatkozik!)

Főzés

Ha túl magas hőmérsékleten vagy túl sokáig melegítjük, nem olvadt sajt lesz, hanem kemény, gumiszerű, nyúlós. Megolvasztani úgy tudjuk, hogy rövid ideig alacsony hőfokon melegítjük. Az ömlesztett sajtok különösebb erőfeszítés nélkül olvaszthatók, a parmezánhoz hasonló száraz sajtok reszelve jobban olvadnak. Az alacsony zsírtartalmú sajtokat jobb hidegen használni.

Sajt-típusok

Kemény sajtok (pl. parmezán, Pannónia és más ementálifélék, cheddar) Félkemény sajtok (pl. trappista, óvári, edami, gouda) Lágy sajtok (pl. göcseji, vadász, pálpusztai) Friss sajtok (pl. krémsajtok, túró, gomolyasajtok) Nemes penésszel érő sajtok (pl. márványsajt, camembert, séd brie) Ömlesztett sajtok (pl. medve sajt)

Tálalás

A sajtokat már 1-2 órával a felszolgálás előtt ki kell venni a hűtőszekrényből. A desszertnek szánt sajtok szobahőmérsékleten adják vissza igazi aromájukat. Sajttálban 4-5 féle sajtot kínáljunk, legyen közöttük kemény, félkemény, és lágy sajt is 2-3 cm-es szeletekben. Díszíthetjük szőlővel, mogyoróval, dióval, almával, de illik a sajtokhoz az aszalt szilva is. Erőteljes ízű gyümölcsök (pl. illatos körte) gyengíti a sajtok kellemes aromáját. A penésszel borított sajtoknál a szeletek egyenletesen mutassák a sajt jellemző tulajdonságait.

Sajtok és zsírtartalom

Nagy zsírtartalmú: legalább 60% (a hazi sajtok közül viszonylag kevés, pl. kéksajtok) Zsíros: legalább 40% (a hazi sajtok többsége, pl. trappista, edami, Anikó) Félzsíros: legalább 20% (pl. tolnai, orda) Sovány: 20% alatti zsírtartalom (pl. óvári köményes) a szárazanyag-tartalomban.

Kálcium forrás

 

Elérhetőség

Taurina Agrár Kft.
Törökszentmiklós,
5200
Sziget dűlő 3.
Tel:
56 390 082
Fax:
56 390 082
56 590 711
E-mail:
  S.C. Alfa Kalota SRL.
407515
Sáncraiu
Nr. 201.
Jud. Cluj-Romania
Tel:
40 264 257 576
Mobil:
0741-215499
E-mail: